A középkor Hispániában rendkivül érdekes nyomokat hagyott. A hajdani mór fennhatóság alatt álló közép-Spanyolországban arabok épitették ki a korabeli világ metropolisait. Ilyen volt Toledo is, amely Almansur idejében az akkor ismert világ harmadik legnagyobb városa volt. Mig Európa keresztény felében 998-ban majd mindenki a Világvégétől rettegett, félve várta Krisztus újbóli eljövetelét, addig a muszlim fennhatóság alatt álló Cordóbai Mór Királyság területén költők, festők, szobrászok dicsőitették az ember és a természet harmóniáját. A keresztény világ fóbikusan félt e világtól, és mindentől amit a "fekete csaló emberei" alkottak. Ez a félelem a tudatlanságra, a hiányos információkra alapozódott és kevésbé a realitásokra. Almansur és Hishám kalifák országában költők ezrei gyártották a költészet remekműveit, festők és szobrászok alkották meg évezredekig kitartó alkotásaikat és a városokban a béke és tolerancia uralkodott. Acélvárosban zsidó, muszlim, keresztény kovácsok készitették az ismert Világ legjobb minőségű acélkardjait - komoly konkurenciát alkotva a derbendi acélnak és a legszebbb művészi arany-ezüst ékszereket ajánlották fel a női lelkeknek. Acélváros egyetemein oktatták a görög filozófusokat, az ember anatómiáját és az ismert Világ természetföldrajzát. Mindezt az "aranykort" a keresztény reconquista egy csapásra felszámolta. Pár év alatt, a város keresztények általi elfoglalása után eltűntek a muszlim kereskedők és kisiparosok,pár év múlva felszámolták a zsidó hitközösségeket, majd később a jezsuita terror idején az átkeresztelkedett zsidók hagyták el tömegesen a várost.Megszűnt a város szinessége, változatossága és egyben történelmi szépsége. maradt viszont acélváros korabeli hangulata, amelyet az idő nem tudott elkoptatni...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése