2012. február 24., péntek

Mit ér egy Korán ? (Intő példabeszéd intoleráns embereknek)




Mi a hit lényege? Hinni valamiben ami vagy aki életünk fonalát irányitja. Amiben hiszünk az számunkra fontos, szent és sérthetetlen. Persze ezzel társul az is, hogy a Világ nagy vallásai elismerik a világvallásokat mint más vallási irányzatokat. Életem legfélelmetesebb és egyben legszebb éjszakáját,Baglan tartomány északi részén egy elhagyott út mentén az árokban töltöttem. Körülöttünk záporoztak a golyók és megveszekedett emberek tüzeltek egymásra minden ész és logika nélkül. Ott és akkor a reményt vesztett, ijedt európai ember számára volt valami ami elterelte a figyelmemet a körülöttem vérben és lángokban táncoló pokolról. Tálib barátom a Koránból idézett, a szeretetről és embertársaink megbecsüléséről mesélt, afgán tanitók és hitmagyarázók könyveiből idézett. Ott és akkor számomra az volt a kapaszkodó abban a kilátástalan helyzetben. Ott és akkor egy igazi muszlim mesélt a szeretetről és a békességről, Allah, Isten, Buddha, Krishna, Mózes békéjéről és az Isteni szeretetről amely megvéd és erőssé tesz bennünket. Nemrég Korán-égetésről, vallás gyalázásról olvastam. Amerikai katonák tucatnyi Szent Koránt égettek el Afganisztánban, pusztán azért, mert úgy vélték: az afgán foglyok a Korán idézetek segitségével leveleztek egymással és szélsőséges módon kommunikáltak egymással. Hogy kit veszélyeztettek ezzel, azt nem tudom, de azt igen, hogy a tálibok véres uralma után 2oo1-ben az amerikai és csatlós államok hadseregeit felszabaditóként fogadta az afgán nép. Azt remélték, hogy egy erős sereg jelenléte meghozza számukra a három évtizede remélt békét. Ehelyett az amerikai katonák durván és agressziven módszeres afgán-vadászatokat, lakodalmas menetek bombázását, iskolás-óvodás gyerekek csoportos lemészárlását hajtották végre a terror ellenes háború függönye mögött. És tették mindezt a vallási intolerancia, a másság totális tagadása, felebarátaik lekezelése és megalázása jegyében. És jól tudták, hogy mindezen "hős cselekedetek" révén szépen lassan visszakergetik az afgán népet a szelsőséges csoportok utcájába. Mert bármennyire is szegény, elesett legyen az a nép, SZÁMÁRA A VALLÁS, A HIT ÉS AZ ISTENI SZERETET AZ SZENT.Szégyellem magam, hogy nem lehetek ott velük Kabulban, a barátaimmal - az afgán néppel. Most amikor a hitük meggyalázása ellen tiltakoznak. Szégyellem magam, hogy európai népek, kormányok nem emelik fel hangjukat egy más vallás meggyalázása, sárba tiprása ellen. Szent meggyőződésem, hogy a Korán-égetés legalább ugyanolyan elvetemült gaztett, mint az, hogy valaki Bibliát éget vagy tép szét, katolikus templomot megszentségtelenit, keresztény temetőt gyaláz meg vagy éppen elhagyott zsinagógában fajtalankodik. Sajnos mi európaiak hajlamosak vagyunk kettős mércével itélni... még olyankor is amikor az igazságérzetünk belülről háborog. Igy vagyok most én is, de nem azt kiáltom, hogy HALÁL X VAGY Y ÁLLAMRA, hanem azt: LEGYEN TÖRVÉNY MINDEN ORSZÁGBAN A MÁS VALLÁS TISZTELETE, mint ahogyan a Biblia, a Szent Korán, a Tóra tekercsek vagy éppenséggel Konfuciusz tanitásai előirják azt az emberiségnek.

2012. február 2., csütörtök

Berbécs Doktor színre lép






Hajdanán egy Oltvölgyi kis faluban a felcserhiány végett nagy volt az emberek elkeseredése. Mindenki szerette volna, ha kap a falujuk is végre valahára egy igazi doktort, aki rendezze az időseket, ápolja a betegeket és reményt nyújtson a szenvedőknek. Így került a völgy kis takaros falujába a fiatal Bárány doktor, aki kezdetben szerény és lelkiismeretes volt. Kiismerte a helyet, az embereket és lassan kezdett felkapaszkodni a társadalmi létrán – bárányból berbéccsé vált az idők múlásával. Idővel hanyagolni kezdte a munkáját és Kurcsány Teréz Apa szépreményű pártvezér győzködéseire szép lassan beállt a politikába, nagyravágyó lett. Lelki szemei előtt már már ott látta a magas széket, a nagy tisztséget és a behódoló-hajbókoló népet amint ajnározzák őt. Sajnos idővel rájött, hogy őbelőle nem válhat megyei, területi nagykutya (hiszen ki látott a réten olyant, hogy oroszlánokat vezéreljen a húsvéti bárány), mivel korlátozottak a képességei, ám emberünk úgy gondolta: ami nem jó a megyének, jó a falunak. Munkáját egyre „lelkiismeretesebben” végezte és mint ilyen lassan elfelejtette mi a különbség a gyomorgyulladás és az agyhártyagyulladás között. Emberünk szépen lassan addig politizált, hogy már már a nép jobban bízott az állatorvos tanácsaiba, mint Berbécs doktorban – a sok nagykabátos orvosi vizsgálat végett a falu népe kénytelen volt más embergyógyászokhoz, szomszéd falubeli orvosokhoz fordulni – ha nem akartak meghalni hibás diagnózisban. Kurcsány pártvezér úr a politikában keményen tüzelte a doktort. Adott a keze alá zsírprofi tanácsosokat és igazi vérbeli szakembereket, akik annak rendje módja szerint „sok mindenben” segítették volna őt az önkormányzati munkában, amennyiben nem lettek volna súlyos gondjaik a betűvetéssel. Így aztán bégető-döfős pajtásunk egyedül kellett „küzdjön” azok ellen akik éveken át dolgoztak a falu érdekébe. Mert tiltakozásra, mindennel és mindenkivel szembeni kemény ellenkezésre tanította őt vezére és irányítója, a mezőségi Kurcsány főjogász, akit érzelmes családi szálak kötöttek a faluhoz és tányérnyaló pajtásához a bégetés nagymesteréhez – Dr.Berbécshez. Jó családi szokás szerint, doktorunk mindenkit feldöfött, függetlenül attól, hogy jó vagy rossz ember volt az illető, és minden ellen tiltakozott ami egyszer élt és mozgott. Nyelvész barátjával és puszipajtásával a helyesírás akadémikusával Dr.Szépirás Lőrinccel együtt négy éven át azon dolgoztak, hogyan lehet keresztbetenni azoknak akik a közösség érdekébe dolgoznak. És közben nem felejtették el azt ami mindvégig birka doki lelki szemei előtt lebegett: a hőn áhított főbírói szék. Ennek érdekébe pedig nem szégyelltek lepaktákni ördöggel, ortodox pappal, bárkivel aki egyszer segítséget tud nyújtani az örök protestáló Berbécs dokinak beülni a magas székbe. Nem számít ha nem odavaló őkelme, nem gond ha korlátozottak a képességei, nem lényeg, hogy négy év alatt egy szalmaszálat nem tett arrább... a lényeg, hogy reszkessetek falusiak: BERBÉCS DOKTOR SZINRE LÉP. Akkor pedig lesz majd nagy irgumburgum mindenkinek aki négy vagy nyolc évig a falu érdekébe, a közösségért dolgozott. Mert aki nincs velük az ellenség, aki pedig dolgozott az biztos sokat lopott – vélik Berbécs és hű párttársai. Nem számít, hogy üres belül, a lényeg hogy legyen nagy a báránybőr bekecs. És mindenki takarodjon aki nem óhajt feldöfődni: hiszen jön Berbécs, a döfős doktor, a jelöltek jelöltje.


Egér András
Mezei Hirügynökség