Egy reggel azzal a gondolattal ébredtem, hogy milyen jó volna Iránba látogatni. megnézni és végigfotózni Persepolist, sétálni egyet a "könyvek utcáján" Teheránban, bejárni a mesés Shiraz régi bazárnegyedét, vásárfiát venni azoknak akiket nagyon szeretek Iszfahán ősi piacán.A gondolatot tettek követték és hirtelen meg is hivattam magam az ottani barátaimmal.:)A vizumot remélem hamar megadják, mivel már nem tekintenek rám ezer idegenként. Tény, hogy a tavalyi rövid ottlétem alatt megszerettem azt a "titokzatos" országot, amelyről csak rosszat hallani a nyugati médiában. Az általam elképzelt útvonalat fogom követni, azt amit már a tavaly is végigjártam egyszer. Stoppal Bukarest-Giurgiu-Stara Zagora-Isztambul-Ankara-Van-Dogubeyazit-Maku-Tabriz-Tehran. Vagyis stoppal kicsi több mint 3ooo kilométert. Visszafele meg ugyanúgy egészen Isztambulig, onnan meg busszal hazáig. A cél pedig egyszerű: meglátogatni Iszfahán, Shiráz, Persepolis álomszép kulturális kincseit mielőtt kitör a háború, mielőtt elfoglalják és középkori szintre "fejlesztik" a háború eszközeivel ezt a csodás országot. És közben hozok vásárfiát szeretteimnek, olyan vásárfiát amellyel nem szolgál a modern nyugati világ hiper-szupermárketes flancolása.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése