A trikolór és a székelyek...

Hajdanán amikor még frissek voltak a román közigazgatás "neves" reprezentánsai a Székelyföldön, egy székely kereskedőt botütéssel büntettettek, mert amaz nem méltóztatta megtisztelni a román nemzeti ünnepet a trikolór boltjára való kifüggesztésével. Az akkori rendszer hires volt verekedős fajta oltyán származású csendőr-zsandár embereiről. A legkisebb vétséget is botütéssel büntettek, és akárcsak a sültromán regáti tanitók a szinmagyar iskolákban, testi fenyitést alkalmaztak az utcán, közéletben, még az emberek lakásán is amennyiben "úgy vélték", hogy a székelyek nem tisztelik eléggé a román hatalmat, annak felségjeleit, és magát a nemzetet, amely mondjuk ki nyugodtan: gyarmatositó, elnyomó repressziv hatalomként és semmiképpen sem barátként érkezett a Székelyföldre 1918 után. Időközben volt egy ELSŐ BÉCSI DÖNTÉS, ahol az akkori európai nagyhatalmak a Román Királyság orrára koppintottak, éreztetve és tudatva azt, hogy éppen mindent nem lehet megtenni, minden szart nem lehet megetetni a kisebbségekkel...mert különben elveszik a lopott területeket (részben vagy egészben). Kilencven év múltán valahol ugyanott vagyunk mint 1923-ban Rauca Rauceanu "székely prefektus" idejében. Csakhogy most a trikolór "nem tiszteléséért" nem botütést szabnak ki, hanem kőkemény büntetést.De lássuk miért is szabtak ki büntit Antal Árpád András sepsiszentgyörgyi polgármesterre? Nem sok "bűne" volt, csak annyit tett, hogy levetette az ÖNKORMÁNYZAT TULAJDONÁT KÉPEZŐ ÉPÜLETRŐL AZ ODA ILLEGÁLISAN, MINDENFÉLE ENGEDÉLY NÉLKÜL KIAKASZTOTT TRIKOLÓRT. Akik pedig kiakasztották a román nemzeti trikolórt, csak bérlők voltak... és azok mai napig is, mert az önkormányzat nagy toleránsan fél-fasiszta román civil szervezeteknek is adott székhelyet(nem hinném, hogy másképp lehet nevezni a Lökötusu bácsiék álltal működtetett szóban forgó civil szervezetet). A bérlő pedig feljelentette a tulajdonost, hogy az levett egy olyan zászlót a saját tulajdonát képező épületről, amelyet előbbi bérel és nem tulajdonosként használ. Ennek megint középkor szaga van... ismét kisért az ortodox-balkáni-fanarióta szellemisége ennek az országnak. És hab a tortán, az igazságszolgáltatás amely évekre kellett volna elitélje a Gábor Áron kökösi emlékművére pisáló-ganyéló jöttmenteket...és nem tette, kisgyermekeire való tekintettel KEGYES VOLT ÉS NEM ITÉLTE BÖRTÖNBŰNTETÉSRE ANTAL ÁRPÁD ANDRÁST. Ismét kegyet gyakorol az elnyomó hatalom, ismét éreztetik velünk, hogy másod-harmadrendű állampolgároknak tekintenek bennünket. Ismét azt a mentelitást éreztetik-hangoztatják, amelyben neveltek-nevelnek majd minden székelyföldi román gyermeket a bölcsőtől kezdődően: A MAGYAROKAT NEM KELL TISZTELNI.A bolondok, süketek, vakok mi vagyunk, mert nem állunk oda Antal Árpád András mellé, nem szervezünk tüntetést, polgári engedetlenséget, nem kürtöljük világgá ezt az aljas igazságtalanságot, ezt a fanarióta gazságot. Mert ha vele meg merték tenni és mi szótlanul hagyjuk, akkor eljön az az idő amikor a saját lakásunkban várhatjuk azt, hogy megalázzanak, megtiporják jogainkat és botozzanak-büntessenek. Jó balkáni-ortodox szokásviláguknak megfelelően. Hiszen "őseik" a rómaiak is azt mondták: VAE VICTIS...JAJ A LEGYŐZÖTTEKNEK.

U.i
A fecske repül haza Afrikából és azt mondja a fiának: na fiam, most átrepülünk a nagy tengeren, át a hegyeken, átrepülünk a nagy mezőn és megérkezünk a fészekhez, ahol apád született, az lesz a a te apai örökséged, azt apád rád hagyja örökségül. Átrepülnek a tengeren, és megszólal a fecske: na fiam, átrepülünk a hegyeken, átrepülünk a nagy mezőn és megérkezünk a fészekhez, ahol apád született, az lesz a a te apai örökséged, azt apád rád hagyja örökségül. Átrepülnek a nagy hegyeken és megszólal a fecske: na fiam, átrepülünk a nagy mezőn és megérkezünk a fészekhez, ahol apád született, az lesz a a te apai örökséged, azt apád rád hagyja örökségül. Átrepülnek a nagy mezőn, megérkeznek a fészekhez és megszólal a fecske nagy elérzékenyülve könnyes szemmel: na fiam, itt vagyunk a fészeknél ahol apád született, az lesz a a te apai örökséged, azt apád rád hagyja örökségül...

Kidugja a fejét a veréb a fészekből és megszólal: POFTIM? CSEVREJ?