Megfelel-e?

Megláttam... és megtetszett.Akkor hirtelen nem is gondoltam arra, hogy ki Ő. Csak megtetszett első látásra.Aztán amikor este egyedül maradtam a gondolataimmal, elkezdett dolgozni az AGY. Megfelelő-e számomra, megvannak-e azok a tulajdonságai amelyekkel felvértezte az AGY az IDEÁLIS NŐT. A szuper tulajdonságokkal felvértezett képzeletbeli nőt, az idillt akit minden ember saját maga kreál a fejében - amely nem más mint a délibáb. Holott az ideális társ, az egyetlen és legjobb nő nem az agyban születik meg és nem is ott hal meg. A LÉLEK az amely igazából el tudja dönteni azt, hogy MEGFELEL-E VAGY SEM, Ő kell vagy más. Persze az esetek többségében az ember hivatkozik az AGY szelektáló képességére és a kezdeti lelkesedés után szépen előveszi a HIBÁKAT. Ebben nem jó, ez nála hiányos, ezt ő nem így látja, ezt ő másképp csinálja, ezzel a képességgel ő nem rendelkezik. Aztán AGY szépen eldönti: az aki első látásra megtetszett, nem is olyan jó, van nála jobb is és hagyd a fenébe... kapsz helyette még jobbat, még szebbet, még ügyesebbet, még vagányabbat. Ám AGY elfelejt egy nagyon fontos dolgot, amit csak LÉLEK tud: RÁÉREZNI ARRA AKI A LEGJOBB. Mert AGY nem képes szembeállni a tükörrel és beismerni, hogy bennem több a hiba mint amit AGY felfedezett benne. AGY nem képes eldönteni, hogy egyszer ÖNVIZSGÁLAT és utána az Ő MEGVIZSGÁLÁSA. AGY nem képes kitartó lenni valaki mellett, nem képes megküzdeni érte a saját magunk hibáival. AGY nem képes arra, hogy kompromisszumot kössön VELE, mert agy csak a száraz valóságot érzékeli, a vélt vagy valós hibákat és hiányosságokat. AGY nem képes szeretni, nem képes szerelmes lenni és szintén AGY nem képes ŐT ELFOGADNI ÚGY AHOGY VAN(szőröstűl bőröstűl). LÉLEK pedig nem mindig képes arra, hogy LEGYŐZZE AGY kételyeit, félelmeit, vélt vagy valós negatív gondolatait. Mert az életünk nem teljesen LÉLEK által van vezérelve. Ha úgy lenne, akkor a LÉLEK vizsgálná meg egyszer önmagunkat és utána ŐT, a szeretett NŐT.Akkor talán könnyebb lenne elfogadni ŐT, a magunkénál sokkal kevesebb hibával rendelkező társat."jól csak a szívével lát az ember " - a Kisherceg szavai jutnak eszembe és beállok a tükör elé elgondolkodni azon, hogy ÉN MEGFELELEK-E neki. Semmiképpen sem azon, hogy Ő megfelel-e...